PÉNZÜGYEKRŐL MÁSKÉPP
A családi költségeket ugyanúgy tervezni kell, mint egy vállalati költségvetést. Tanácsadásunk segítségével növelheti bevételeit, csökkentheti kiadásait.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Ahogyan kezdődött....
Gyerekkoromban sokszor hallottam, hogy ne álmodozzak, ábrándozzak, mert abból semmi jó nem születik. Nézzem reálisan a dolgokat, vannak álmok, amik az én életemben soha nem lesznek elérhetők. Egyszerűen azért, mert azokhoz „rossz helyre” születtem.
Anyukám mindig arra tanított, hogy a pénzért keményen kell dolgozni. Sokszor hallottam, hogy ha valakinek sok pénze van, azt már biztos nem tisztességes úton kereste… becsületes munkából még soha nem lett senki milliomos…
Volt egy emlékkönyvem. Valamikor születésnapomra kaptam. Az első bejegyzést természetesen édesanyám írta bele… egy versrészletet… Vörösmarty- Merengőhöz című verséből.
Egy mondat ebből:
„Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz.”
Azt hiszem nem én vagyok az egyedüli ember, aki ezeken a gondolatokon, mondatokon nőtt fel. Belém is ivódott rendesen és ezzel együtt kialakultak a korlátok a gondolkodásban is.
Aztán jött az az időszak, amikor elkezdett az életemben felbukkanni mindenféle lehetőség. „Jobbnál-jobb” üzletek. Mind a meggazdagodás reményével kecsegtetett. Láttam embereket, akik tényleg luxusautókkal jártak és nagyon jól éltek. Azt mondták, hogy ez a színvonal nekem is elérhető.
Egy ideig el is hittem, aztán jöttek a pofonok. Lassan kezdtem különbséget tenni a fantasztikus ajánlatok között és rájöttem, hogy tényleg vannak nagyon jók és vannak hatalmas lufik, amik pillanatok alatt kipukkadnak.
Természetesen – mint mindenki – én is szerettem volna jobb anyagi körülmények között élni, voltak álmaim, amit szerettem volna megvalósítani és persze a gyerekeimnek is olyan életet akartam biztosítani, ami nekem elérhetetlen volt.
Elkezdtem keresni az utam.
Dolgoztam pénzügyi területen (lakástakarék, biztosítás) alkalmazottként és vállalkozóként is, voltam porszívóügynök, próbálkoztam a hálózatépítéssel egy táplálék kiegészítőket forgalmazó cégnél és voltam hitelügyintéző.
Valahogy mindig mindenbe belebuktam. Nekem semmi sem sikerült. Az eladásból nem éltem meg, a hálózatépítés sem ment… éveken keresztül küzdöttem, aztán feladtam.
Elhitettem magammal, hogy egyetlen út van előttem: az alkalmazotti lét… havi fix fizetésért. Az biztos, hogy megvan. Lemondtam az álmaimról és lassan kezdett visszaköszönni a gyerekkorban olyan jól megtanult mondat:
„Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz.”
Végignéztem az életem és nagy csődtömeget láttam. A vállalkozói formával felhalmozott adósságot, napi megélhetési gondokat, reménytelen munkahelykeresést. Jött a depresszió. Nem is akármilyen. Az utcára nem mertem kimenni. Ha csengetett a postás, akkor lapos kúszásban közlekedtem a zárt ajtók mögött, nehogy meglássa az ablakon keresztül, hogy otthon vagyok. Rettegtem attól, amit hozhat. Fizetési felszólítások, hitelszerződés felmondások…
Iszonyatos időszak volt. Eladtuk a családi házunkat, hogy az adósság egy részét ki tudjuk fizetni és albérletbe költöztünk a két gyerekkel.
Aztán az egyik nap felhívott egy ismerős hölgy, hogy tud egy fantasztikus lehetőséget, mindenképpen meg kell hallgatnom.
Csuklóból lőttem vissza, hogy NEM! Elég volt már nekem ezekből, nem vagyok hajlandó többet hallani sem semmi ilyesmit.
A tiszta jutalékos rendszerrel meg egyenesen felejtsen el. Lehet, hogy más remekül él belőle, én éhen döglök.
Na ilyen könnyen nem lehetett ám a hölgyet lerázni! Hallottam, ahogy beszéd közben „röpköd”. Hat méterrel a föld fölött.
Nem akartam megbántani, na meg eszembe jutott a „hagyd magad, hamarabb szabadulsz” szlogen és azt mondtam, hogy rendben. Elmegyek meghallgatom a csoda ügyvezetőt, csak most hagyja abba a röpködést. Majd én eldöntöm a beszélgetés után, hogy legyintünk vagy röpködünk.
Sok kedvem nem volt az egészhez, meg bizodalmam sem. Azt tudtam, hogy egy brókercég egyik ügyvezetőjével fogok beszélgetni. Túl friss volt még bennem a brókercéges keserű tapasztalat (voltam már egynél, de fejvesztve menekültem is onnan), nem hittem el, hogy ez más lehet, mint a többi. Mitől lenne?
Úgy gondolkodtam, hogy végighallgatom az embert és közlöm, hogy köszönettel vettem a lehetőséget, de nem szeretnék élni vele.
Szokták mondani, hogy „ember tervez….” Na az én tervem is csak addig tartott, míg ez a beszélgetés el nem kezdődött.
Igencsak kezdett érdekelni. Arról beszélt az Úr, hogy mi is az, amit Ők csinálnak, hogyan csinálják és mit terveznek a magyar és nemzetközi piacon. Elmondta a cégfilozófiát, ami nagyon szimpatikus volt. Beszélgettünk másfél órát és én nagyon jól éreztem magam ez alatt az idő alatt.
Nem ígért semmi olyat, amit én hallani sem akartam. Nem volt szó milliós keresetekről (pedig akkor már tudtam, hogy a pénzügyi területen ez nem elérhetetlen), sőt… egyáltalán nem beszélt jövedelemről, nem beszélt nekem álom utakról és megvehető vagy megnyerhető luxusautókról.
Arról beszélt, hogy mi a feladat. Elmondta, hogy mennyit kell tanulni, elmondta, hogy hogyan fogják nekem lépésről-lépésre megmutatni az utat, ami a célomhoz, álmomhoz vezethet. Azt is elmondta, hogy ezt az utat viszont nekem kell végigjárnom és nem könnyű. Persze ott vannak, segítenek, számíthatok Rájuk, de semmi sem lesz az enyém, ha nem teszek érte keményen.
Úgy döntöttem tenni AKAROK. Azt már éreztem jó ideje, hogy az üzletkötői-tanácsadói munka az, ami nekem való. Ez az, amit csinálni szeretnék, csak a kudarcok hatására lemondtam róla.
Most újra előjött az érzés és valami megfoghatatlan és megmagyarázhatatlan remény kezdett derengeni.
Abban maradtunk, hogy van egy hét gondolkodási időnk mindkettőnknek, hogy akarunk-e egymással dolgozni. Megbeszéltük a következő találkozás időpontját és elindultam haza.
Én már ott és akkor döntöttem, de a válaszadás időpontja még messze volt. Nagyon messze. Ilyen lassan még nem telt egy hét az életemből és ennyire még nem szorongtam végig egy hetet.
Tudtam, hogy minden rosszat, amit csak lehet, elmondtam magamról és azt is tudtam, hogy ennek fényében én biztosan nem dolgoznék magammal.
Életemben először izgultam azért, hogy egy munkát elkezdhetek-e vagy sem.
Valamit láthatott bennem akkor az igazgató úr, mert a következő héten – legnagyobb örömre – pozitív választ kaptam.
Itt elindult valami teljesen más korszak az életemben. Valami, amiért mindig hálás leszek. Megismertem egy olyan céget, amilyennel még nem találkoztam ebben az országban. Kaptam szakmailag és emberileg annyit az elmúlt másfél évben, mint azelőtt soha.
Teljesen biztosan éreztem – azóta pedig már tudom - hogy „hazaértem”, megtaláltam a helyem.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 1
Tegnapi: 10
Heti: 14
Havi: 70
Össz.: 9 349
Látogatottság növelés
PÉNZÜGYEKRŐL MÁSKÉPP - © 2008 - 2024 - tervezes-penz-jovo.hupont.hu